Sík ideg vagyok. Konkrétan. Sík ideg. Minden faszán ment, szépen ettem (5-a-day: done, 1400 kcal), klassz lett a hajam, és bár elmaradt a kondi órám és nem ittam csak 2,5 litert, jó kedvem volt. Aztán megérkeztem a kisfiamért, akit nagyon vártam, mert egy napja nem láttam és már nagyon hiányzott. Nyűgös volt. Nem akart odajönni hozzám. Van ilyen gondoltam, fáradt, rossz napja van, akármi, de így is nagyon kész lettem tőle. Annyira, hogy azóta kajáért és cigiért remegek felváltva. Olyan kritikus volt a helyzet, hogy vennem kellett egy coke zérót. Cukor helyett ugye. De nem lett jobb. Szóval, megettem Jr. paradicsomos, pestós kiflije MARADÉK negyedét. 

Beszélnem kéne egy analitikussal az orális fixációmról. Vagy az anyukámmal. Anya, volt valami fura velem 0 és 1 éves korom között?